🔍 Keresd meg a kedvenc bélyeged tervező, év vagy téma szerint!
Azt hitted, hogy a bélyeggyűjtés már kihalt? Úgy gondolod, hogy a bélyegek szeretete kizárólag mogorva öregurak hobbija? Hidd el tévedsz!  Hazánkban ma is több ezeren hódolunk ennek az érdekes hobbinak és naponta ezerszám cserélnek gazdát a bélyegek. Nem vagyunk mogorvák, ráadásul hölgyek körében is népszerű, illetve egyre több fiatal is kezdi megszeretni a bélyegeket. Az oldalt azért hoztam létre, hogy a magyar bélyegekkel kapcsolatos információk mindenki számára elérhetőek és akár kezdőknek is érthetőek legyenek. 2023. májusában már útjának...

Tudástár

A fogazás a bélyegeknek a bélyegívekről való könnyű (olló nélküli) leválasztásának legelterjedtebb módja. A világ első kiadásai még vágott bélyegek voltak, majd Nagy-Britanniában 1854-ben adták ki...

tévnyomat

tévnyomat

A tévnyomatnak a bélyeggyűjtésben azokat a bélyegket nevezezzük, amely a posta szándékától eltérő módon, tehát hibásan készültek el, de ennek ellenére hosszab-rövidebb időre mégis  postai forgalomba kerültek, majd onnan rövidesen visszavonták.


A tévnyomatok emberi tévedés, vagy mulasztás miatt jönnek létre, számos megjelenési formája lehet, de okai általában az alábbiak lehetnek:

  • nem megfelelő anyag felhasználása (pl.: nem az előírt vízjelet tartalmazó papírra készül, nem megfelelő színnel készül)
  • nem megfelelő eszköz használata (pl. lemezhibás nyomóeszközel készül, nem az előírt fogazóbetétet használják)
  • nem megfelelő nyomási, vagy fogazási technológiával készül (pl.: fordított behelyezés, ismételt behelyezés, szedési hiba, fázisnyomat elmaradása).

A Bélyeglexikon szerint az alábbi eltérések  nem tekinthető tévnyomatnak:

  • Ha a hibát a teljes, postai forgalomba került kiadás tartalmazza (pl. 1939. évi Lorántffy Zsuzsanna bélyeg nevében egy f-betűvel),
  • Ha a hibás kiadást később javított kiadás követi (pl. Indiában 1949-ben egy tükörképben ábrázolt szobornál).
  • A nyomdai rendellenességgel készült bélyeg (pl. kingerlice)
  • Az illegálisan gyűjtői forgalomba került nyomdai selejt.
  • Előfordul, hogy a szerszám meghibásodása miatt egymástól eltérő példányok is postai forgalomba kerülnek, ezeket változatnak nevezik (pl. az 1964. évi Erzsébet híd blokk esetében).

A fenti felsorolásból a kingerlice szó, mindenképp magyarázatra szorul, mivel ezt a szót manapság már egyáltalán nem használjuk. A Bélyeglexikon alapján a kingerlice szó a német Kinkerlitzchen (csecsebecse) szó eltorzításából ered. A kifejezést apróbb nyomdai rendellenességek (pl.: elcsúszott színnyomat, lemezhiba, poloska) gyütjőfogalmaként használták.

A tévnyomat szót ma már sokkal tágabb értelemben használják a gyűjtők és a katalógus is. A Magyar Bélyegek Katalógusa a "szembetűnő hibákat" jelöli tévnyomatként. Így a katalógusban megtalálható több száz ritkaságot egységesen "Tny" jelöléssel katalogizálja.

A tévnyomatok, és egyéb ritkaságok, vagy érdekességek fajtáit a következő cikkekből ismerheti meg:

  • A bélyegekkel kapcsolatban a legelterjedtebb tévhit az, hogy minél régebbi egy bélyeg annál értékesebb. Ezt mi sem cáfolhatná jobban, mint a képen látható német bélyeg, ami egyáltalán nem számít réginek, hiszen alig több mint 20 éve adták ki.

  • A legértékesebbnek tartott és minden bizonnyal leghíresebb magyar tévnyomat az Az 1921 és 1925 között nyomott Koronás Madonna sorozathoz fűződik – amelyet Helbing Ferenc tervezett. A bélyegeket két színnel, két fázisban nyomták; külön a keretet és külön a középrészt. Az 5000 koronás névértékű címlet esetében azonban a második menetben egy véletlen folytán fordítva került a  papír  a nyomdagépbe, így az egyik bélyegíven a bélyegábra közepén levő, Szent Koronát viselő Madonna 180 fokkal elfordult. Mivel a képmás majdnem szimmetrikusan a bélyeg közepén maradt, az egyforma méretek miatt nem volt nagy a képelcsúszás, ezért nem vették észre az ellenőrök a hibát.