Forgalmi bélyegnek nevezzük az általános postai díjak megfizetésére szolgáló bélyegeket, amelyek példányszámát rendszerint nem határozzák meg előre. A készlet fogyásával a posta igényei szerint újranyomhatják őket. A forgalmi bélyegek elsődleges célja tehát a posta mindennapi szükségleteinek kielégítése; ebben különböznek leginkább az alkalmi kiadásoktól.
A bélyegkibocsátás első évtizedeiben lényegében minden bélyeg forgalmi célokat szolgált. Magyarországon 1916-ban, IV. Károly koronázására jelent meg az első alkalmi bélyegkiadás.
A forgalmi bélyegek rendszerint kisebb méretűek és egyszerűbb megjelenésűek az alkalmi bélyegeknél. Egy-egy sorozat címletei általában egységes rajzvilágot követnek, és történetileg gyakran egyszínű nyomtatással készültek. Ennek gazdaságossági oka is volt, de a jól elkülönülő színek a különböző díjtételek gyors felismerését is segítették.
A forgalmi sorozatok motívumai többnyire egyszerűbbek, de ettől még művészileg igényesek lehetnek. A különböző címletek rendszerint jobban hasonlítanak egymásra, mint az alkalmi sorozatok bélyegei.
Mivel a forgalmi bélyegeket gyakran nagy példányszámban és hosszú időn keresztül nyomtatják, viszonylag sok lemezhiba, színváltozat, fogazási eltérés és más nyomdai különlegesség fordulhat elő közöttük.
A levélforgalom és a bélyegfelhasználás csökkenésével a klasszikus, hosszú életű forgalmi sorozatok szerepe az utóbbi évtizedekben visszaszorult, és a mindennapi postai igények egyre nagyobb részét alkalmi és tematikus kiadások is lefedik.