Forgalmi bélyegnek nevezzük az általános, minden postai díj megfizetésére alkalmas bélyegeket, amelyek példányszáma nincs előre megszabva. A forgalmi bélyegek ahogy fogynak úgy nyomtatnak újabb példányokat belőle a posta igényei szerint. Tehát a fogalmi bélyegek alapvetően a posta szükségleteinek kielégítését szolgálják, ebben különböznek leginkább az alkalmi kiadásoktól.
Kezdetben minden bélyeg forgalmi bélyeg volt, hazánkban 1916-ban IV. Károly koronázására adták ki az első alkalmi bélyeget. A forgalmi bélyegek rendszerint kis méretűek és egyszerűbbek az alkalmi bélyegeknél, A forgalmi sorozatok bélyegei legtöbbször egyszínűek. Ennek nem csak gazdaságossági oka volt, hanem arra vezethető vissza, hogy a bélyegek bevezetésekor az emberek nagyon nagy része még írni-olvasni nem tudott, így a bélyeg színe alapján is el tudta dönteni melyik színűt kell használnia. A színek alkalmazása a nemzetközi forgalmat is megkönnyítette, sőt 1906-1952. között UPU kötelező jelleggel írta elő ennek használatát.
A forgalmi bélyegek motívumai egyszerűbbek, mint az alkalmi bélyegeké, viszont kidolgozottságuk ugyan úgy művészi A forgalmi sorok különböző címletei megjelenésükben sokkal jobban hasonlítank egymásra, mint az alkalmi bélyegek.
Mivel nagy példányszámban készülnek ezeknél a bélyegeknél gyakran találunk lemezhibát, színbeli eltéréseket, és egyéb különlegességeket: Tévnyomatok fajtái
 1916. Arató-parlament |
 1986. Kastélyok |
Az utóbbi években a bélyegfelhasználás csökkenésével a forgalmi sorok szerepét szinte teljesen átvették az alkalmi bélyegek. A posta gyakorlata szerint már csak húsvétra és karácsonyra adnak ki forgalmi sorokat, az egyéb szükségleteket az alkalmi bélyegkiadások is fedezik.
|
Hogy ne maradjon le semmiről kövesse Facebook oldalunk! |
