VI. 1909-es, elölnézetű korona-vízjel.

A korona az előző vízjelhez hasonló, elölnézetű ábrája, amely szintén teljes egészében ráfért a Turul-rajzú bélyegre, és egymástól olyan távolságban ismétlődött, hogy minden bélyegre egy koronaábra juthatott volna.

Itt is ritka eset, hogy egy teljes korona kerüljön a bélyegre; általában két vagy több ábra részlete látható egy-egy bélyegen. A levél- és hírlapbélyegeken álló, a portóbélyegeken fekvő helyzetben fordul elő, mindkét helyzetben négy-négy állással. A vízjel helyzete minden bélyegen megállapítható, az állása azonban csak azokon a példányokon, amelyeken a korona keresztje is látható. A vízjel gyártási alapállása heraldikailag helyes volt.

A vízjelhelyzet és vízjelállás

• A1: álló korona, balra dőlő kereszttel;
• A2: álló korona, jobbra dőlő kereszttel;
• A3: fejen álló korona, balra dőlő kereszttel;
• A4: fejen álló korona, jobbra dőlő kereszttel;
• B1: balra fekvő korona, balra dőlő kereszttel;
• B2: balra fekvő korona, jobbra dőlő kereszttel;
• B3: jobbra fekvő korona, balra dőlő kereszttel;
• B4: jobbra fekvő korona, jobbra dőlő kereszttel.

A vízjel előfordulása

1909. Turulos, 1909. Hírlapbélyeg, 1909. Zöldportó.

Az V. és VI. vízjel megkülönböztetése

1. A korona keresztjének dőlése: az V. vízjelnél körülbelül 30 fok vagy annál kisebb, a VI. vízjelnél mindig körülbelül 50 fok.
2. A kereszt talpa az V. vízjelnél elmosódott, kör alakú folt, míg a VI. vízjelnél általában szabályos kör.
3. A korona felső vonala az V. vízjelnél általában íves, míg a VI. vízjelnél rendszerint szögletesebb.
4. A homlokpánt szélső osztásainak szélessége az V. vízjelnél többnyire egyforma, míg a VI. vízjelnél a belső osztások többnyire keskenyebbek.