Mi magyarok szeretünk a világ élvonalába tartozni. Kiváló tudósaink, sportolóink és művészeink örökre beírták magukat a történelemkönyvekbe. Mivel nem szeretjük a középszerűséget, így időnként előfordul az is, hogy a kevésbé a örvendetes statisztikák élén találjuk magunkat. Ennek ékes példája az infláció, melyben olyan rekordot értünk el, melyet még megközelíteni is csak kevesen tudtak.

1840. május 6-án a postai történelem egyik mérföldkövéhez érkeztünk, amikor az Egyesült Királyságban megjelent a világ első hivatalosan forgalomba hozott bélyege, a Penny Black. Ez a kis darab papír forradalmasította a kommunikációt, és új korszakot nyitott a postai szolgáltatásokban.

A legértékesebbnek tartott és minden bizonnyal leghíresebb magyar tévnyomat az Az 1921 és 1925 között nyomott Koronás Madonna sorozathoz fűződik – amelyet Helbing Ferenc tervezett. A bélyegeket két színnel, két fázisban nyomták; külön a keretet és külön a középrészt. Az 5000 koronás névértékű címlet esetében azonban a második menetben egy véletlen folytán fordítva került a  papír  a nyomdagépbe, így az egyik bélyegíven a bélyegábra közepén levő, Szent Koronát viselő Madonna 180 fokkal elfordult. Mivel a képmás majdnem szimmetrikusan a bélyeg közepén maradt, az egyforma méretek miatt nem volt nagy a képelcsúszás, ezért nem vették észre az ellenőrök a hibát.  

Az 1936. évi téli olimpiai játékokat, hivatalos nevén a IV. téli olimpiai játékot 1936. február 6. és február 16. között rendezték meg Garmisch-Partenkirchenben, a náci Németországban.

A Magyar Posta 2024. évi alkalmi bélyegei az idén is számos jeles eseményre, évfordulóra hívják fel a figyelmet, és természetesen folytatódnak a gyűjtők által kedvelt tematikus sorozatok is.

Alkalmi kiadások

Még élénken él az emlékeimben a 2013-as nagy árvíz, amikor a Duna Budapesten 891 cm-en tetőzött. A 2023. év vége felé közeledve ismét próbatétel elé állít bennünket a természet. Tíz éve nem látott hatalmas árhullám vonul le a Dunán és a Tiszán. Ebben a cikkben a bélyegek segítségével visszalapozzuk naptárunkat 1940-be és 1965-be.

Egy korábbi cikkemben részletesen írtam a Magyar Tanácsköztársaságról, illetve a magyar Vörös Hadsereg összeomlásáról. Rövid írásomban most tulajdonképpen ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. A téma részletes kifejtése terjedelmi korlátokba ütközik, így csak néhány fontos eseményre fókuszálunk.

A repülés képessége az emberiség régi vágya volt. Minden bizonnyal az elődeink is irigyen nézték a madarakat, ahogyan könnyedén átszelik az eget, legyőzve minden földi akadályt. Ma már hétköznapinak számít, hogy repülőre szállunk és pár óra alatt egy másik kontinens földjére léphetünk. Nem volt ez mindig így.

Ezzel a bejegyzéssel elkéstem három évet. Igaz, 2019-ben, amikor a Magyar Tanácsköztársaság 100. évfordulójáról írhattam volna, a blogom még nem is létezett. Különös viszont, hogy akkor éppen a Rubicon legfrissebb számát olvastam erről a témáról. A centenáriummal kapcsolatban született meg a gondolat: mi lenne, ha a bélyegeken keresztül történelmi, társadalmi témákat járnék körbe?

Hamarosan kalapács alá kerül egy különleges Penny Black a Sotheby's aukciósház online árverésén. A szakértők a bélyeg eladási árát 1,5-2,5 millió dollár közé jósolják. Ha a darab megvalósítja becslését, a Sotheby’s szerint a postatörténet egyik legértékesebb darabja lesz, amelyet valaha elárvereztek.

Számos rekordot tudhat magáénak ez a kis ország. A második világháború után világrekordnak számító tomboló hiperinfláció is hozzánk köthető. Mi vezetett ehhez a példátlan pénzromláshoz? Ebben a cikkben ennek járok utána, és persze bemutatom azokat a bélyegeket is, amelyek magukon viselik a válság jeleit.

A téma kifejezetten összetett, ezért ez a bejegyzés is hosszabb lett a szokásosnál. Az I. fejezetben a gazdaságtörténeti vonatkozásokra térek ki, míg a II. fejezetben illusztrálom, hogyan öltött testet az infláció a bélyegek világában.