A bélyegblokk nem más, mint egy vagy több bélyeg díszes keretbe foglalva. A blokkok a kiadás célját tekintve eltérnek a bélyegekétől, mivel azokat elsősorban nem postai bérmentesítésre, hanem a bélyeggyűjtők számára készítik.

A blokk kerete zárt, tehát a bélyegek perforációja nem fut ki a blokk széléig. Léteznek azonban vágott blokkok is (1940. Művész, 1950. Bem, 1959. Haydn–Schiller), de ezeken kívül nagyon sok blokknak kiadták a fogazás nélküli változatát is.

Ha több bélyeg kap helyet egy blokkban, akkor azok rendszerint különbözőek. Amennyiben több azonos ábrájú bélyeget látunk, az rendszerint kisív, bár a katalógusok nem mindig következetesek a besorolásban.

Az első bélyegblokkot 1923-ban adták ki Luxemburgban, Erzsébet hercegnő születése alkalmából. Legtovább Nagy-Britannia állt ellen, ahol az első blokk csak 1978-ban jelent meg.

Magyarországon 1934. május 6-án adták ki az első bélyegblokkot a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete (L.E.H.E.) javaslatára, az egyesület 50 éves fennállásának emlékére rendezett II. Országos Bélyegkiállítás alkalmából. A bélyegblokk rajzát Egry Zoltán, a középen elhelyezett Liszt Ferenc-arcképet pedig Légrády Sándor tervezte.

A blokkok példányszáma általában kisebb, mint a bélyegeké, tematikájuk pedig gyakran valamelyik bélyegsorozathoz kapcsolódik. A blokkok felhasználhatók postai küldemények bérmentesítésére, de erre nagyon ritkán kerül sor, hiszen áruk rendszerint magasabb, mint a postai szolgáltatás díja. A legtöbb esetben az ilyen küldemények bélyeggyűjtőkhöz kapcsolódnak. Mivel a blokkok igen terjedelmesek, a borítékra sem mindig férnek rá, ezért előfordult, hogy a blokkból kitépett bélyeggel bérmentesítették a levelet. A katalógusok a blokkból kitépett bélyegeket külön értékelik.

```

```

1966. Festmények sorozat és a tematikailag hozzá kapcsolódó blokk