X. Kettőskeresztes címer-vízjel. Szabályosan ismétlődő, álló és fejen álló, valamint balra és jobbra fekvő koronás címerek.

A vízjelábrák e rendszere a bélyeg formájától függően álló vagy fekvő helyzetben fordul elő.

A vízjelhelyzet a címerek egymáshoz viszonyított helyzete és a korona keresztjének dőlése alapján állapítható meg azokon a bélyegeken, amelyeken a megfelelő vízjelrészlet és a korona keresztje is látható. Mindkét helyzetben két-két vízjelállás, a normál és annak tükörképe különböztethető meg.

Előforduló vízjelhelyzet és vízjelállás

• A1: az álló címer a fejen álló címer bal oldalán, a balra fekvő címer a jobbra fekvő felett helyezkedik el, és a koronák keresztje balra dől;
• A2: az álló címer a fejen álló címer jobb oldalán, a balra fekvő címer a jobbra fekvő alatt helyezkedik el, és a koronák keresztje jobbra dől;
• B1: az álló címer a fejen álló címer jobb oldalán, a balra fekvő címer a jobbra fekvő alatt helyezkedik el, és a koronák keresztje balra dől;
• B2: az álló címer a fejen álló címer bal oldalán, a balra fekvő címer a jobbra fekvő felett helyezkedik el, és a koronák keresztje jobbra dől.

A vízjel előfordulása

Templomos II, Katona, Arcképsor, Repülőalap III, Vöröskereszt I, Vöröskereszt II, Gyászbélyeg, Királyok, Templomos III, Hadvezérek, Hadigondozás, Repülőalap IV, Repülőalap V, Karácsony, Szent Margit, Vöröskereszt III, Kossuth I, Nagyasszonyok, Bajcsy-Zsilinszky, Szakszervezet I, Vértanúk, Újjáépítés, Köztársasági emlék, Lovasfutár, Bélyegjubileum, Vasútjubileum, Parasztnapok, Béke II, Barnaportó II.