X. Kettőskeresztes címer-vízjel. Szabályosan ismétlődő álló és fejen álló, balra és jobbra fekvő koronás címerek.
A vízjelábráknak e rendszere, a bélyeg formájától függően, álló vagy fekvő helyzetben fordul elő.
A vízjelhelyzet a címerek viszonylagos helyzete és a korona keresztjének dőlése alapján állapítható meg olyan bélyegeken, amelyeken a megfelelő vízjelrészlet és a korona keresztje rajta van. Mindkét helyzetnek két-két állása, a normál és a tükörképe különböztethető meg.
Előforduló vízjelhelyzet és vízjelállás:
A 1: álló címer a fejen álló címer bal oldalán, a balra fekvő címer a jobbra fekvő felett helyezkedik el és a koronák keresztje balra dől
A 2: álló címer a fejen álló címer jobb oldalán, a balra fekvő címer a jobbra fekvő alatt helyezkedik el és a koronák keresztje jobbra dől
B 1: álló címer a fejen álló címer jobb oldalán, a balra fekvő címer a jobbra fekvő alatt helyezkedik el és a koronák keresztje balra dől
B 2: álló címer a fejen álló címer bal oldalán, a balra fekvő címer a jobbra fekvő felett helyezkedik el és a koronák keresztje jobbra dől.
A vízjel előfordulása:
Templomos II, Katona, Arcképsor, Repülő alap III, Vöröskereszt I, Vöröskereszt II, Gyászbélyeg, Királyok, Templomos III, Hadvezérek, Hadigondozás, Repülő alap IV, Repülő alap V, Karácsony, Szent Margit, Vöröskereszt III, Kossuth I, Nagyasszonyok, Bajcsy-Zsilinszky, Szakszervezet I, Vértanúk, Újjáépítés, Köztársasági emlék, Lovasfutár, Bélyegjubileum, Vasútjubileum, Parasztnapok, Béke IL, Barnaportó II.
