A bélyegek fogazatát igyekeznek úgy elkészíteni, hogy a bélyeg képes része a perforűciók közt szépen centreálva, pont középen helyezkedjen el. Ez azonban nem mindig sikerül, mivel a hibás, vagy nem megfelelően beállított fogazógép miatt, vagy a nem megfelelően behelyzett papír, esetleg a papír gyűrődése, felhajlása fogazási eltéréseket okozhat.
A leggyakoribb fogazási hiba a képbe fogazás, vagy elfogazás. Ilyenkor a bélyegkép és a fogazás is szabályos, ám egymáshoz viszonyított helyzetük rendellenes, mivel a bélyeg képe nem a bélyeg közepén helyezkedik el. A kisméretű elfogazás általában csak rontja a bélyeg összképét. Egyes korai bélyegeknél annyira gyakori, hogy a cépen centrált bélyeg számít nagyobb rikaságnak. A jelentős méretű elfogazás, azonban már különlegességnek számít. Különösen ha az a bélyegképet is érinti (képbe fogazás), illete ha a teljes bélyegköz és a szomszédok bélyeg képe (vagy a blokk keretrésze) is megjelenik a bélyegen.
 Képbefogazás 1871-es réznyomaton |
|
|
 1990. A Magyar Köztársaság címerei blokk - keretfogazás eltolódása |
 |
A fent bemutatottakon túl a fogazógép hibás működése, illetve a papír gyűrődése, felhajlása miatt sok egyéb fogazási érdekesség jöhet létre, melyek nagy ritkaságnak számítanak.
|
|
 Fogazási hiba (USA) |
|
Hogy ne maradjon le semmiről kövesse Facebook oldalunk! |
