A portóbélyeg olyan bélyegfajta amit hiányosan, vagy egyáltalán nem bérmentesített postai küldemények díjhiányának és pótdíjának utólagos megfizetésére alkalmaztak.

Alkalmi bélyegnek nevezzük, bizonyos eseményekre, megemlékezésre, rendezvények népszerűsítésére, vagy különböző témák feldolgozására, esetleg propaganda célokra kiadott bélyegeket, sorozatokat és blokkokat.

Forgalmi bélyegnek nevezzük az általános, minden postai díj megfizatésére alkalmas bélyegeket, amelyek példányszáma nincs előre megszabva. A forgalmi bélyegek ahogy fogynak úgy nyomtatnak újabb példányokat belőle a posta igényei szerint. 

A "poloska" az ofszet nyomtatásnál gyakran fellépő, véletlen, legfeljebb néhány példányon ismétlődő nyomáshiba.

A nyomtatás mellett a festék(ek) színe a legmeghatározóbb eleme a bélyegnek. A nem megfelelő minőségű festék, illetve helytelen keverés, vagy adagolás következtében számos különböző típusú eltérés jöhet létre.

A bélyegek fogazatát  igyekeznek úgy elkészíteni, hogy a bélyeg képes része a perforűciók közt szépen centreálva, pont középen helyezkedjen el. Ez azonban nem mindig sikerül, mivel a hibás, vagy nem megfelelően beállított fogazógép miatt, vagy a nem megfelelően behelyzett papír, esetleg a papír gyűrődése, felhajlása fogazási eltéréseket okozhat.

Ívfelhajlás, a papír meggyűrődése (papírránc) vagy szennyedőzés (pl. egy papírdarab) miatt az ív egy részére nem tud eljutni a festék és emiatt nyomathiány alakulhat ki. Ívfelhajlás során a nyomat, vagyis a bélyegkép egy része a felhajlott darab hátoldalán jelenhet meg.

A papírránc a papír gyűrődése miatt létrejött nyomtatási hiba, mely a bélyegen a nyomat részleges hiányát okozza.

Téves szedésből származó szöveg, szám, vagy díszítési hibákat szedési hibának nevezzük. Amennyiben a hiba a bélyeg értékszámán keletkezik akkor számtévnyomatnak is szokták nevezni.

Színátnyomat két féle képpen jöhet létre, melyeket gépszínátnyomatnak és ívszínátnyomatnak nevezünk.