A színátnyomat a bélyeg hátoldalán megjelenő tükörképes festéklenyomat. Keletkezési módja alapján gépszínátnyomatot, ívszínátnyomatot és ívgépszínátnyomatot különböztetünk meg.
Gépszínátnyomat
Gépszínátnyomat akkor keletkezik, ha a nyomógép egy ütemben papír nélkül működik, ezért a bélyegkép festéke az ellennyomó felületre, például hengerre vagy nyomótalpra kerül. A következő behelyezett ív hátoldala felveszi ezt a festéket. A gépszínátnyomat jellemzően tükörképes, a képoldali nyomatnál halványabb, és rendszerint pontosan fedi annak helyzetét.
Részleges gépszínátnyomat akkor is kialakulhat, ha papírfelhajlás, csonka ív vagy más rendellenesség miatt a festék csak az ellennyomó felület egy részére kerül, majd onnan a következő ív hátoldalára nyomódik át.
Ívszínátnyomat
Az ívszínátnyomat nem közvetlenül a nyomás során, hanem azt követően keletkezik. Ha a frissen nyomott íven a festék még nem száradt meg teljesen, a ráhelyezett következő ív hátoldala átveheti annak egy részét. A hátoldali nyomat rendszerint eltolódik a képoldali nyomathoz képest, nem feltétlenül jelenik meg a teljes íven, és az ívek egymáson történő elmozdulása miatt egy irányban elmosódott is lehet.
Ívgépszínátnyomat
Az ívgépszínátnyomat olyan átviteli nyomat, amely egy másik bélyegív közbeiktatásával keletkezik. Ha egy már kinyomtatott ív a gépben elakad, a következő ív hátoldala rányomódhat a még nedves festékre, és átveheti annak képét. Magasnyomtatásnál bizonyos esetekben elkülöníthető a gépszínátnyomattól és az egyszerű ívszínátnyomattól, különösen akkor, ha az elakadt ív kissé elmozdult helyzetben feküdt.
