Színátnyomatok

Színátnyomat két féle képpen jöhet létre, melyeket gépszínátnyomatnak és ívszínátnyomatnak nevezünk.

Gépszínátnyomat

A gépszínátnyomat akkor keletkezik ha a nyomógép üresen fut és így a leadott festék (tehát a bélyeg képe) az ellennyomást adó felületre (asztal, nyomótalp, henger) rákenődik. Az így odakerült festéket a következő behelyzetett ív hátoldala veszi fel.kerül. A gépszínátnyomat jellemzője, a bélyeg hátoldalán tükörképben jelentkezik, a képoldalinál halványabb képet ad és pontosan fedi a képoldalon lévő nyomatot. Részleges gépszínátnyomat is kialakulhat, ami úgy keltkezik, hogy nem az ív behelyezésének elmaradása miatt kerül a festék az ellennyomó felületre, hanem papírfelhajlás, illetve csonka ív miatt kerül a papír oda, majd a következő ív hátoldalára.

1950. Virág - gépszínátnyomat

Részleges gépszínátnyomat (Ausztria)

Ívszínátnyomat

Az ívszínátnyomat nem a nyomtatás során, hanem azt követően jön létre. Akkor keletkezik, amikor a frissen nyomott és nyomtatás üteméhez képest lassan száradó még nedves festékű bélyegívről, ráhelyezett következő ív hátoldala átveszi a festéket. Jellemzője, hogy a hátoldali nyomat az előoldali képhez képest általában eltolódott. Az egyenetlenségből adódóan nem felétlenül kerül rá a teljes ívre. Az ívszínátnyomat képe nem felétlenül van fedésben a képoldali ábrákkal és feliratokkal. Mivel az ív csúszra kerül rá az előző papírra, így az ívszinátnyomat egyirányban elmosódott is lehet. 

Ívgépszínátnyomat

Ezenkívül ismert még az ívgépszínátnyomat ami tulajdonképpen egy másik bélyegív közbejöttével keletkező gépszínátnyomat. Úgy keletkezik, hogy a nyomdagépben zavar következtében benragadó már nyomtatott bélyegívre felfekvő következő bélyegív hátoldala rányomódik és arra rákerül a felfekvő bélyegek még nedves festéke. Csak magasnyomtatásnál lehet egyértelműen megkülönböztetni a gépszínátnyomattól, illetve az ívszínátnyomattól és akkor is csak olyanesetben, ha az előző ív kissé elmozdult helyzetben tapadt be.