Kettősnyomat, álkettősnyomat

Kettősnyomat

Kettősnyomat - a kétoldali nyomathoz hasonlóan - a már nyomtatott ívek ismételt nyomdagépbe történő behelyezésekor jön létre. Kettős nyomásnál azonban nem az ív hátoldalra, hanem a már nyomtatott felületre kerülnek ismét a bélyegekábrái. A két nyomat rendszerint nem fedi pontosan egymást így látványos, néha zavarba ejtő eltérést ereményez. Fonots különbség az álkettősnyomathoz képest, hogy mindkét nyomat teljes értékű.

Nagyon ritkán előfordul, hogy a duplán behelyezett ív fordítva kerül a nyomdagépbe, ilyenkor fordított állású kettősnyomat keletkezik.

1874. Színesszámú krajcáros - fordított állású kettősnyomat

Álkettősnyomat

A megjelenésében a kettősnyomathoz hasonló eltérést eredményeznek az álkettősnyomat is, ami azonban nem a papírívek kétszeri behelyezésének követkzeménye. Álkettősnyomat akkor keletkezik, ha nyomólapra nem jól felfekvő papírlap alatt léghólyag keletkezik, és az ellennyomást adó hengerrel érintkező "felesleges" papírrész ráncot vet. Ennek következtében a feldomborodó papírból kialakulóban lévő papírránc egyik oldalához kétszer ér a nyomólemez. Az egyik gyenge nyomatot ad, míg a másik teljes erősségű nyomatot eredményez. A sík-, a mély-, és a magasnyomtatási eljárásoknál egyaránt kialakulhat álkettősnyomat, de skínyomolómez esetén, egyenetlen kézipapíron, valamint a nyirkos papíron készülő réznyomatoknál a gyakoribb.