A kettősnyomat és az álkettősnyomat megjelenésében hasonló, keletkezési módjuk azonban eltérő. Kettősnyomatnál a bélyegképet ugyanarra az oldalra kétszer nyomtatják, álkettősnyomatnál viszont a papír helytelen felfekvése okoz kettőződő képet.
Kettősnyomat
Kettősnyomat akkor keletkezik, amikor a már egyszer kinyomtatott ívet ismét a nyomdagépbe helyezik, és ugyanarra az oldalra másodszor is rákerül a bélyegkép. A két nyomat rendszerint nem fedi pontosan egymást, ezért jellegzetes, gyakran látványos kettőződés alakul ki. Fontos ismertetőjegy, hogy mindkét nyomat teljes értékű és közel azonos erősségű.
Nagyon ritkán előfordulhat, hogy az ismételten behelyezett ív fordított helyzetben kerül a nyomdagépbe. Ilyenkor fordított állású kettősnyomat keletkezik.
Álkettősnyomat
Az álkettősnyomat megjelenésében hasonlíthat a kettősnyomathoz, de nem az ív kétszeri nyomtatásának következménye. Akkor jöhet létre, ha a papír nem fekszik fel megfelelően a nyomófelületre, például légzárvány vagy ráncképződés miatt. A felgyűrődő papírrész egyik oldala kétszer érintkezhet a nyomófelülettel: az egyik érintkezés gyengébb, a másik teljes erősségű nyomatot eredményez. Ezért az álkettősnyomatnál az egyik kép rendszerint halványabb.
Álkettősnyomat sík-, mély- és magasnyomtatási eljárásoknál egyaránt előfordulhat, de egyenetlen papíron, illetve nedves papírra készülő mélynyomásnál gyakoribb.
