Hamarosan kalapács alá kerül egy különleges Penny Black a Sotheby's aukciósház online árverésén. A szakértők a bélyeg eladási árát 1,5-2,5 millió dollár közé jósolják. Ha a darab megvalósítja becslését, a Sotheby’s szerint a postatörténet egyik legértékesebb darabja lesz, amelyet valaha elárvereztek.

Számos rekordot tudhat magáénak ez a kis ország. A második világháború után világrekordnak számító tomboló hiperinfláció is hozzánk köthető. Mi vezetett ehhez a példátlan pénzromláshoz? Ebben a cikkben ennek járok utána, és persze bemutatom azokat a bélyegeket is, amelyek magukon viselik a válság jeleit.

A téma kifejezetten összetett, ezért ez a bejegyzés is hosszabb lett a szokásosnál. Az I. fejezetben a gazdaságtörténeti vonatkozásokra térek ki, míg a II. fejezetben illusztrálom, hogyan öltött testet az infláció a bélyegek világában.

Néhányan amikor megtalálják szüleik nagyszüleik féltve őrzött bélyegalbumait, azt hiszik, hogy megnyerték a lottó ötöst. A szépen rendezett régi papírdarabkák láttán, már egyből azt gondolják, hogy eladják és az árából kifizetik a hitelt, lecserélik az autót és hátralévő életükben Malibu starndajin koktéloznak majd és óránként szelfiket posztolnak, hogy őrületbe kergessék ismerőseiket. Valószínűleg nem ők lesznek a leghűségesebb látogatói az oldalnak.

A bélyegekkel kapcsolatban a legelterjedtebb tévhit az, hogy minél régebbi egy bélyeg annál értékesebb. Ezt mi sem cáfolhatná jobban, mint a képen látható német bélyeg, ami egyáltalán nem számít réginek, hiszen alig több mint 20 éve adták ki.

A "Nagy Októberi Szocialista Forradalom" (NOSZF) megünneplése ma már csak az idősebb korosztály emlékezetében él. A hivatalos szovjet propaganda szerint november 7-én a munkásosztály, élükön a bolsevikokkal, fegyveres felkeléssel megostromolta Péterváron a Téli Palotát és ezzel elsöpörték a regnáló Ideiglenes Kormány utolsó maradványait, véget vetve az évszázadokon át tartó kizsákmányolásnak és szenvedésnek. 

Minden népnek vannak hősei, a magyar sem kivétel. Talán nem túlzok, hogy a mi űrhajósunk, Farkas Bertalan is közéjük tartozik. Nem túl gyakori az a lehetőség, amikor egy kis európai ország fiának lehetősége nyílik, hogy meghódítsa a világűrt. Neki ez a lehetetlen megadatott, és így lett hazánkban mindenki „farkasbercije”.

A Magyar Posta Kass János Kossuth-díjas grafikus, szobrász és bélyegtervező orvosportré-sorozatából 1987-ben, illetve 1989-ben 5-5 rézkarc felhasználásával egy-egy sorozatot bocsátott forgalomba.

🍎380 évvel ezelőtt ezen a napon született Sir Isaac Newton angol fizikus,matematikus, csillagász, filozófus és alkimista, az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa. 🍎

A Magyar Posta 1961. november 4-én gyógy- és ipari növényeket ábrázoló, nyolc címletből álló alkalmi bélyegsorozatot bocsátott forgalomba. A 400 000 fogazott és 15 000 fogazatlan sorozat 1962. június 30-ig volt forgalomban. A bélyegképeket Vertel József tervezte. 

A hidegháború idején a Világifjúsági és diáktalálkozó (röviden Világifjúsági találkozó, közismert betűszóval: VIT) a „béketábor” fontos propagandaeszköze, ideológiai szócsöve volt. Először a II. világháború után, 1947-ben rendezték meg Prágában, majd ezt követően 1949-ben Budapesten.

Árpád-házi Szent Erzsébet 816 évvel ezelőtt 1207. július 7-én született Sárospatakon. II. András magyar király és Merániai Gertrúd öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. A kor szokásának megfelelően már négyéves korában eljegyezték ezután Erzsébet Wartburgba került. Mindössze 6 éves volt amikor édesanyját megölték, a merénylet történetét Katona József Bánk bánja és Erkel azonos című operája dolgozta fel.