1961. Gyógy- és ipari növények

A Magyar Posta 1961. november 4-én gyógy- és ipari növényeket ábrázoló, nyolc címletből álló alkalmi bélyegsorozatot bocsátott forgalomba. A 400 000 fogazott és 15 000 fogazatlan sorozat 1962. június 30-ig volt forgalomban. A bélyegképeket Vertel József tervezte. 

Ezt a sorozatot – sok más bélyeg mellett –a szüleimtől kaptam 2000 karácsonyára. Nagyon tetszett már akkor is a színviláguk, elrendezésük. Véleményem szerint ez a sorozat a raszteres mélynyomás egyik szépen sikerült, igényes példája az 1960-as évekből.

Az elmúlt időszakban felmerült bennem a kérdés, vajon miért ezek a növények kerültek a sorozat címleteire. Mi volt ezek felhasználási területe? Változott-e azóta? Cikkemnek természetesen nem célja a részletekbe menő botanikai bemutatás, főként a felhasználásra fektettem a hangsúlyt. Akit érdekelnek a részletek, számos szakkönyvet találhat a témában.

20 f - Karcsú sisakvirág (Aconitum gracile) 

A boglárkafélék családjába tartozó karcsú sisakvirág Európa mérsékelt övi hegyvidékein él. Hazánkban főként a Bükkben, Zemplénben, az Aggteleki-karszt környékén, illetve a Kőszegi-hegységben található meg. Kedveli az égerligetek, bükkösök meszes talaját. Magyarországon 1982-ben nyilvánították védetté, eszmei értéke 50 000 Ft.

Mérete a 60-120 cm-t is eléri. Könnyen felismerhető világoskék sisakszerű virágáról, amelyben júliustól szeptemberig gyönyörködhetünk. De csak távolról!

A karcsú sisakvirág ugyanis erősen mérgező növény. Minden részében megtalálható az akonitin nevű alkaloida, amely az ideg- és az izomsejtek működési zavarát okozza. Már a növény puszta érintése is veszélyes, mert a bőrön keresztül is képes felszívódni.

Régebben reumás panaszok enyhítésére alkalmazták a hatóanyagát, veszélyes tulajdonságai miatt azonban mára felhagytak a használatával.

 30 f - Kis ezerjófű (Centaurium minus)  

 A kis ezerjófű a tárnicsfélék családjába, azon belül az ezerjófű nemzetségébe tartozó növényfaj, mely Észak-Amerikában, Ázsia délnyugati részén, illetve Európában honos. Magyarországon a Bükk karsztvidéke az otthona.

A kb. 10-50 cm magas növény piros, lilás vagy rózsaszínű, csillag alakú virágai csak napsütésben nyílnak ki. Júniustól augusztusig virágzik.

Gyógyhatása már évezredek óta ismert. A lekaszált virágos hajtásokat csokrokba kötik, majd megszárítják. Széles felhasználási köre keserű ízének köszönhetően a szeszipari felhasználástól egészen a gyógyászatig terjed. Keserűlikőrök, illetve gyomorkeserűk fontos alkotóeleme. Teaként is fogyasztják: meglehetősen keserű íze fokozza az emésztést, az epeműködést és az étvágyat. Enyhe gyomor- és májbántalmak ellen is alkalmazzák a népi gyógyászatban.

40 f - Kék nőszirom (Iris × germanica) 

A Földközi-tenger partvidékén őshonos kék nőszirom, kertjeink látványos virága, a dalmát és a tarka nőszirom keresztezésével jött létre. Magassága 60-120 cm. Szárain május végén 10-15 cm átmérőjű kékes-ibolyakék virágot hoz, melyen jellegzetes sárga szakáll figyelhető meg. Szépsége miatt virágoskertek gyakori lakója. Túlzott odafigyelést nem igényel, inkább a napos, száraz helyeket kedveli, így nagy tömegben erdőkben és mezőkön is fellelhető.

Régebben a virág gyöktörzsét (rizómáját) megszárították és fájdalomcsillapításra használták. Nyákoldó hatása miatt köhögés ellen, puffadást enyhítő tulajdonsága miatt gyomor-bélrendszeri panaszok csökkentésére alkalmazták. Napjainkban már erősen ellenjavallt a fogyasztása, inkább a kozmetikai ipar tekint rá fontos alapanyagként.

60 f - Csattanó maszlag (Datura stramonium)  

A csattanó maszlag Közép-Amerikából származó, a burgonyafélék családjába tartozó gyomnövény, mely az egyetlen Magyarországon honos maszlagféle. Magassága elérheti akár a 170-180 cm-t is (főleg nitrogéndús talajon), ezért tekintélyes megjelenése miatt gyakran dísznövényként is ültetik. Fehér, tölcsér alakú virágai egész nyáron, főleg éjszaka nyílnak.

Régebben nem csak a mutatós megjelenése miatt tartották: kemény, vese alakú feketés magjait és azok kivonatát különböző rohamokra, görcsoldásra, reumás panaszokra, mánia kezelésére alkalmazták. Fájdalomcsillapító hatása miatt kenőcs formájában a bőrre kenték gyulladások és égési sérülések kezelésére.

Gyógyászati alkalmazása azonban meglehetősen kockázatos. Hatóanyagai között szerepel többek között a mérgező tropánalkaloid hioszciamin és a szkopolamin. Magjában olyan erős méreganyagok vannak, hogy gyermekeknek akár 15 szem mag elfogyasztása is halálos lehet. Veszélyessége miatt ma már a leveléből és a terméseiből készült kivonatokat csak indokolt esetben, korlátozottan használják (például a Parkinson-kór kezelésére). A burgonyafélékben megtalálható szkopolamin erősen hallucinogén hatású, túladagolása esetén delírium, bénulás, súlyos esetben halál léphet fel. Kábítószerként való felhasználása is ismert, bár élvezeti értéke meglehetősen csekély. A hosszan tartó önkívületi állapotba került személyek túladagolás esetén az életüket kockáztatják.

1 Ft - Fekete mályvarózsa (Althaea rosea × atropurpurea)  

A mályvavirágúak rendjébe, a mályvafélék családjába tartozó évelő növény a XVI. században Kínából került Európába. Kedveli a meleget, virágait május-június hónapokban hozza, amelyeknek többféle színváltozatuk is létezik. Magassága akár a 2 métert is elérheti.

A növény virága antociánt tartalmaz, amely egészségre ártalmatlan festékként használható gyógyszerek, likőrök és szörpök színezéséhez.

Köhögéscsillapító hatása miatt előszeretettel alkalmazzák a gyógyászatban is. Enyhíti a rekedtséget, jótékony hatással van a bél- és húgyúti rendszerre. Külsőleg kelések és gyulladások borogatására is alkalmas.

1,70 Ft - Komló (Humulus lupulus)  

A bélyegen a közönséges komló látható. Eredetileg Délnyugat-Ázsia, Észak-Amerika és Európát tartják a hazájának, de történelmi forrásaink szerint a VIII. században egész kontinensünkön elterjedt.

A komló a kenderfélék családjába tartozó kétlaki, évelő kúszónövény, hosszú indáival fákra és bokrokra kapaszkodik. Akár 10 méter hosszan 4-5 méter szélességben is szétterülhet. Kedveli a sok napsütést, de vizet csak mérsékelt mennyiségben igényel. A hosszú, meleg nyári napok kedvezőek számára, mert ekkor hozza jellegzetes tobozszerű virágait, a komlótobozt. Érdekesség, hogy egyes embereknél a toboz puszta érintése ekcémaszerű bőrtüneteket okozhat.

A tobozokban lévő mirigyszőrökben lupulon és humulon található, melyek a keserű ízét okozzák. A sörgyártásnak nagy mennyiségű tobozból nyert komlólisztre van szüksége, ezért nagy területen termesztik. A népi gyógyászatban nyugtató és altató hatása miatt, valamint gyomorbántalmak ellen használják.

2 Ft - Kerti mák (Papaver somniferum)  

A mák a boglárkavirágúak rendjébe tartozó növény, melyet szerte a világon termesztenek. Eredetileg nem érzékeny a fagyra, jól tűri a szárazságot, így mediterrán területeken is megél, de leginkább a nedves, termékeny talajt kedveli.

Magasra, akár 120 cm-re is megnőhet. Virágai fehér, vöröses, rózsaszínű vagy lilás színben pompázhatnak. Jellegzetes a mák gubója, amely a növény termése.

A mák fontos alapanyagként szolgál a gyógyszer- és élelmiszeripar számára. Magjaiból mákolaj sajtolható, amelynek magas a kalcium-, cink-, valamint B₁-, B₆- és E-vitamintartalma. Kiváló saláták és desszertek ízesítésére.

A zöld mákgubó bemetszésekor tejnedvet (ún. ópiumot) bocsát ki, amelyben számos alkaloid található: kodein, morfin, narkotin, tebain, papaverin stb. Ezek bizonyos gyógyszerek fontos alapanyagai. A morfint a XIX. század elején Friedrich Wilhelm Sertürnernek sikerült először kivonnia az ópiumból. Ugyanakkor a többi alkaloid izolálására egy magyar kutató, az igen fiatalon elhunyt Kabay János dolgozott ki egy szabadalmaztatott eljárást.

Milyen hatásúak ezek az alkaloidok? Elég csak megnézni a növény latin nevét: a somniferum azt jelenti, álomhozó. Nagyon régen – igen helytelenül – a zöld termés forrázatából készült teával „nyugtatták meg” vagy altatták el a kisgyermekeket.

A morfin a központi idegrendszer idegpályára hatva jelentősen csökkenti a fájdalomérzetet, ezért erős fájdalomcsillapítók összetevője. A kodein csökkenti a köhögési ingert. A papaverin izomlazító, ezért görcsoldóként ismert a felhasználása.

A mákot sajnos narkotikumként is fogyasztják a fenti tulajdonságai miatt.

3 Ft - Ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides)  

A 3 Ft-os címleten a szöszös ökörfarkkóró látható, mely az ajakosvirágúak rendjébe, és a görvélyfűfélék családjába tartozik. Az egész világon elterjedt, de főként Észak-Afrikában, Észak-Amerikában és Európában telepedett meg.

Virágai rövid életűek, bár júniustól augusztusig folyamatosan gyönyörködhetünk bennük: füzérvirágai kora hajnalban kinyílnak, délre elhervadnak.

A népi gyógyászatban széles körű felhasználása ismert. Virága glikozidot, kumarint, szaponont, nyálkát és keserűanyagot tartalmat.

A glikozidok a szervezetben elősegítik az ásványi anyagok felszívódását: különböző enzimek hatására cukorra és szerves vegyületekre bomlanak, melyek fokozzák a bélműködést és az étvágyat.

Teáját bél- és légcsőhurut ellen, valamint izzasztó és vizelethajtó hatása miatt is fogyasztják. Összehúzó hatása miatt hasmenés ellen is jó. Erős, lehűtött forrázatával aranyeres panaszokat lehet enyhíteni.

A szépségipar is felfedezte az ökörfarkkórót: szőke hajúak számára ápoló sampont gyártanak a kivonatából.

A cikk 2020. október 6-án jelent meg a Mesél a bélyegalbum blogon.

Források: 

• A magyar bélyegek monográfiája V., Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1967
• Carmen San José: Herbárium, Kossuth Kiadó Zrt. 2012
• Simon - Csapody: Kis növényhatározó
• Biológia szakkör jegyzetei (általános iskola)
• Internet