videó

A hidegháború idején a Világifjúsági és diáktalálkozó (röviden Világifjúsági találkozó, közismert betűszóval: VIT) a „béketábor” fontos propagandaeszköze, ideológiai szócsöve volt. Először a II. világháború után, 1947-ben rendezték meg Prágában, majd ezt követően 1949-ben Budapesten.

A posta téli sportjeleneteket ábrázoló 8 címletből álló alkalmi légiposta-bélyegsorozatot adott ki, melynek 1,20 és 2 forintos címletét a Budapesten megrendezett Műkorcsolya és Jégtánc Európa-bajnokság napján, 1955. január 27-én bocsátotta forgalomba. A sorozat 1955-ben „Az év legszebb bélyege” címet nyerte el.

Minden népnek vannak hősei, a magyar sem kivétel. Talán nem túlzok, hogy a mi űrhajósunk, Farkas Bertalan is közéjük tartozik. Nem túl gyakori az a lehetőség, amikor egy kis európai ország fiának lehetősége nyílik, hogy meghódítsa a világűrt. Neki ez a lehetetlen megadatott, és így lett hazánkban mindenki „farkasbercije”.

A bélyegekkel kapcsolatban a legelterjedtebb tévhit az, hogy minél régebbi egy bélyeg annál értékesebb. Ezt mi sem cáfolhatná jobban, mint a képen látható német bélyeg, ami egyáltalán nem számít réginek, hiszen alig több mint 20 éve adták ki.

A kőnyomtatás, vagy ismeretebb nevén (litográfia) A síknyomás legrégibb és legegyszerűbb formája. Az eljárás azon az elven alapul, hogy a zsír és a víz nem keveredik egymással. A nyomókövet első lépésben simára csiszolják, majd a rajz vonalait zsíros festékkel felviszik. A követ ezután híg salétromsavval maratják, majd a felmart felületet mézgaoldattal átitatják. Az ily módon kezelt felületre már nem tapad a festék, csak a rajz vonalain marad meg, innen kerül át a papírra.