A fogazás a bélyegeknek a bélyegívekről való könnyű (olló nélküli) leválasztásának legelterjedtebb módja. A világ első kiadásai még vágott bélyegek voltak, majd Nagy-Britanniában 1854-ben adták ki az első fogazott bélyeget. A fogazat sűrűségének és a fogazás módjának megismerése elengedhetetlen egyes bélyegkiadások beazonosítása során. A fogazás állapota pedig alapvetően meghatározza egy-egy bélyeg értékét,
A fogazás módjai:
- keretfogazás: a fogazógép vízszintes és függőleges sorokban álló tűvel a bélyegívet egyszerre üti át. Ebben az esetben az egyes bélyegek sarokfogazata egyforma és szabályos alakot nyer.
- sorfogazás: a fogazógép tűi egy sorban helyezkednek el, a bélyegív vízszintes és függőleges sorait egyenként üti át. Ekkor a bélyegek sarokfogazatai egymástól eltérően és szabálytalanul helyezkednek el.
- fésűsfogazás: Ennél a fogazási eljárásnál egy-egy fogazási ütem nyomvonala egy igen ritka fogú fésűre emlékeztet. A fogazógép leütésenként 3 oldalon fogazza meg a bélyegeket, a nyitva maradt negyedik oldal a következő leütéskor kerül megfogazásra. Az utolsó ütemnél a fogazás túlterjedhet a bélyegíven is. Az ilyen bélyegek sarokfogazata a keretfogazatúakéval azonos, megkülönböztetésük csak teljes íven lehetséges, akkor ha a fogazógép az ívszegélyen is lyukat üt.
A fésűsfogazás egyik változata a keresztfogazás. Ennél a változatnál a fogazóléc nem egyszerű, hanem kettős fésű alakú, a vízszintes alapléc két oldalához csatlakoznak merőleges lécek. Első ízben az 1955-ben kiadott Télisport bélyegeknél lehetett észlelni ennek a vál-tozatnak az alkalmazását, majd később más azonos nagyságú bélyegek fogazásánál is használták. A merőleges fogazólécek az egyik oldalon 13, a másikon 6 tűvel rendelkeznek. Az ívszegély ennek következtében egyik oldalon nincsen úgy keresztülfogazva, mint az a fésűsfogazásra általában jellemző, hanem az ív szélső fogsorából kiindulva csak 6 foglyuk hosszúságban.
1874-ig kizárólag keretfogazást alkalmaztak, ezt követően áttértek a sorfogazásra és a keretfogazást már csak blokkok, esetleg kisívek fogazásánál használják.
A sorfogazó gépet 1874-1904 között alkalmazták rendszeresen, de még a fésűsfogazatú turulosok egyes ívein a fogazatlanul maradt sorokat esetenként sorfogazással pótolták. 1906 után szinte kizárólagosan a fésűsfogazást alkalmazták néhány kivételtől eltekintve. A sorfogazásnál ugyanazon ívet általában két géppel fogazták, így előfordult, hogy a két gép más sűrűségűre fogazta a bélyeg függőleges és vizszintes oldalát.
 Példák a sorfogazás lyuksorainak találkozására. |
 Szokványos keretfogazás és fésűsfogazás |
Fogazat sűrűsége:
A fogazat sűrűsége alatt a 20 miliméterre eső fogak számát értjük. Ennek mérésére leginkább akkor van szükség ha ugyanannak a bélyegnek többféle fogazású példányai is léteznek (pl: krajcárosok, turul sorok).
Ha a bélyeg oldalain különböző sűrűségű a fogazás ezt vegyes fogazásnak hívjuk. Vegyes fogazásnál a katalógusok első adatknént a vízszintes oldalt, másodikként a függőleges oldalt adják meg. (például : 12 1/2 : 12). Kettőnél több féle fogazás igen ritka, de ebben az esetben az adatok a felső vízszintes vonaltól indulva az óramutató járását követik.
A fogazat méréséhez fogaztmérőt használunk, ami minden bélyegekkel fogalkozó üzletben megvásárolható. Készülhet papírból, műanyagból, vagy fémből is.
Fogazatmérő
A fogazatmérőn különböző fogazatsűrűségnek megfelelő skálák vannak és egyszerűen meg lehet keresni hogy a bélyeg fogazata melyikhez illik. (megjegyzés: a bélyegek vizsgálata során mindig használjon bélyegcsipeszt!)
Fogazat minősége:
A fogazat állapota jelentősen befolyásolja a bélyeg kereskedelmi és gyüjtői árát. Postatisztának is csak olyan bélyeg nevezhető, melynek a fogazása ép, minden fog hibátlan. Persze használt bélyegek esetében is már egy-egy fog hiánya is jelentősen csökkentheti a bélyeg árát, sőt akár teljesen értéktelenné is teheti azt. Ezért nagyon fontos, hogy a bélyeg mozgatásakor (például albumban behelyezés) a legnagyobb óvatossággal járjunk el, mivel a fogazat a bélyeg legsérülékenyebb része!
Fogazási eltérések:
A gyárátás során bekövetkezett látványos hibák jelentős értéknövelő tényezők lehetnek a gyűjtők körében. Ezek a hibák általában úgy jönnek létre, hogy a bélyegív elcsúszik, vagy meggyűrődik a fogazás során. Ezen kívül a fogazógép rossz beállításából is adódhat a hiba.
Képbe fogazásnak nevezezzük ha a bélyeg fogazása belenyúlik a bélyeg képbe. Rendszerint ilyenkor a szomszédos bélyeg képe is megjelenik a bélyegen.
Cikkünk az értékes fogazási eltérésekről:Fogazási eltérések
Képbefogazás 1871-es réznyomaton
Fogazat elcsúszása 1916. Arató
Fogazat hamisítások:
A gyűjtők kárára elkövetett hamisítások közé soroljuk a fogazat hamisításokat. Ezek közül a legismertebb, a klasszikus módszer az 1871-es kiadások kifogazása díjjegyesekből. Ez azt jelenti, hogy egy lényegesen olcsóbb postai borítékra előre rányomtatott bélyeg képét utólag fogazattal lát el a hamisító és így készít egy olyan "bélyeget" ami látszólag kőnyomat, vagy réznyomat kiadásnak tűnik. A híres svájci bélyeghamisító Francois Fournier (1846-1917) is előszeretettel aklamazta ezt a módszert.
|
 Hamis 10k kőnyomat (Fournier) |
A különböző sűrűségű fogazatokkal is kiadott bélyegeknél (például krajcárosoknál) a ritkábban előforduló változatok lényegesen értékesebbek mint a nagy számban elfőforduló fogazat variációk. Ez az értékkülönbség is motiválhatja a hamisítókat a fogazat hamisítására.
Természetesen a teljes utánzatok esetében a fogazat ugyan úgy hamis, mint a bélyeg többi eleme.
A fogazat javítások megítélése (sérült fogak pótlása) vegyes a bélyeggyűjtők körében. Egyes nézetek szerint ez is egyfajta hamisításnak tekinthető, mások szerint ez nem más mint a bélyeg megmentése.
