XIII. Ötágú kiscsillag-vízjel. Az előző vízjelhez hasonló, álló vagy fejen álló csillagokat tartalmazó függőleges oszlopok.
A vízjel a bélyeg formájától függően álló vagy fekvő helyzetű, de egyes bélyegeken mindkét vízjelhelyzet előfordul. A vízjelállás nem állapítható meg.
Előforduló vízjelhelyzet
- A: álló és fejen álló ötágú csillagok;
- B: balra és jobbra fekvő ötágú csillagok.
A vízjel előfordulása
Épületek I, November 7. I 1 Ft, Ötéves terv II 8 f–1 Ft, Madarak I 40 f és 2,50 Ft, Olimpia I 30 f–1 Ft, Sztálingrád 60 f, Sztálin-gyász, Üdülők (az 1 Ft kivételével), Épületek II, Népstadion (az 5 Ft kivételével), Népviseletek I (a 2,50 Ft kivételével), 1953. Bélyegnap, Zeneszerzők 30 f és 1 Ft, Lenin, Rovarok (a 2 Ft kivételével), Repülőnap, Ötéves az alkotmány, Gyümölcsök, Jókai és blokk, Tudósok, Forint–filléres portó II, Barnaportó III, 50 éves a magyar portóbélyeg, Vörös–fekete portó.
Az ötágú nagycsillag- és kiscsillag-vízjel megkülönböztetése
- Az ötágú csillagok egymástól való távolsága nem mindenhol egyforma, különösen nem a nagycsillagoké.
- A kétféle ötágú csillag elhelyezkedésére érvényes az a szabály, hogy a nagycsillagok vízszintes irányban egymáshoz közelebb, függőlegesen pedig valamivel távolabb helyezkednek el, mint a kiscsillagok.
- A nagycsillagok csúcsai hegyesebbek, a kiscsillagokéi tompábbak.
- A számvízjel jelenléte egyértelműen azonosítja a nagycsillag-vízjelet.