XIII. Ötágú kiscsillag-vízjel Az előző vízjelhez hasonló csillagok, álló, vagy fejen álló csillagokat tartalmazó függőleges oszlopokban.
A vízjel a bélyeg formájától függően, álló vagy fekvő helyzetű, de egyes bélyegeken mindkét vízjelhelyzet előfordul. A víz jelállás nem állapítható meg.
Előforduló vízjelhelyzet:
A: álló és fejen álló ötágú csillagok
B: balra és jobbra fekvő ötágú csillagok
A vízjel előfordulása:
Épületek I, November 7 I 1 Ft, Ötéves terv II 8 f - 1 Ft, Madarak I 40 f és 2,50 Ft, Ohmpia I 30 f - 1 Ft, Sztálingrád 60 f, Sztálin-gyász, Üdülők (az 1 Ft kivételével), Épületek II, Népstadion (a 5 Ft kivételével), Népviseletek I (a 2,50 Ft kivételével), 1953 Bélyegnap, Zeneszerzők 30 f és 1 Ft, Lenin, Rovarok (a 2 Ft kivételével), Repülőnap, ötéves az alkotmány, Gyümölcsök, Jókai és blokk, Tudósok, Forint-filléres portó II, Barnaportó III. 50 éves a magyar portóbélyeg, Vörös-fekete portó.
Az ötágú nagycsillag- és az ötágú kiscsillag-vízjel megkülönböztetéséhez:
- Az ötágú csillagok egymástól való távolsága nem mindenhol egyforma, különösen nem a nagycsillagoké.
- A kétféle ötágú csillag elhelyezkedésére érvényes az a szabály, hogy a nagycsillagok vízszintes irányban egymáshoz közelebb, függőlegesen pedig valamivel távolabb helyezkednek el, mint a kiscsillagok.
- A nagycsillagok csúcsai hegyesebbek, a kiscsillagokéi tompábbak.
- A számvízjel jelenléte természetesen egyértelműen meghatározza a nagycsillagot.
