XII. ötágú nagycsillag-vízjel Álló és fejen álló ötágú csillagok, amelyek függőleges oszloponként váltakoznak.
Egymástól meghatározott távolságra eső csillagidomokba helyezve, a papírosminőség fokozatát jelző római szám fordul elő. A bélyegek formájától függően álló, vagy fekvő helyzetben, de egyes bélyegeken mindkét helyzetben előfordul. A víz jelállás csak a számvízjel révén állapítható meg, amelynek nyolcféle állása fordulhat elő.
Előforduló vízjelhelyzet:
A: álló és fejen álló ötágú csillagok B balra és jobbra fekvő ötágú csillagok
A vízjel előfordulása:
Sakk, Május 1 I, Szakszervezet IV, Gyermek I, DISZ I, UPU II és blokk, Újítók, Sport II, Béke III, Lenin, Rovarok (a 40 f és 60 f kivételével), Anya- és csecsemővédelem, Tanácsköztársasági emlék II, Május 1 V, MDPIII. kongresszusa, Ötéves az alkotmány 1 Ft, Tudósok (a 8 f, 20 i, 40 f, 2 Ft kivételével), Téli sport 40-80 f, Állami nyomda, Munka 8 f, 10 f, 20 f, 40 f, 60 f, 70 f, 1 Ft, 1,70 Ft, 2 Ft, 2,60 Ft, 3 Ft, Költők, Közlekedés 1 Ft, és 2 Ft, Sport III 40 f, Forint-filléres portó II, Barnaportó III, 50 éves a magyar portóbélyeg.
Az ötágú nagycsillag- és az ötágú kiscsillag-vízjel megkülönböztetéséhez:
- Az ötágú csillagok egymástól való távolsága nem mindenhol egyforma, különösen nem a nagycsillagoké.
- A kétféle ötágú csillag elhelyezkedésére érvényes az a szabály, hogy a nagycsillagok vízszintes irányban egymáshoz közelebb, függőlegesen pedig valamivel távolabb helyezkednek el, mint a kiscsillagok.
- A nagycsillagok csúcsai hegyesebbek, a kiscsillagokéi tompábbak.
- A számvízjel jelenléte természetesen egyértelműen meghatározza a nagycsillagot.
