XII. Ötágú nagycsillag-vízjel. Álló és fejen álló ötágú csillagok, amelyek függőleges oszloponként váltakoznak.

Egymástól meghatározott távolságra elhelyezkedő csillagidomokban a papírminőség fokozatát jelző római szám fordul elő. A vízjel a bélyegek formájától függően álló vagy fekvő helyzetű, de egyes bélyegeken mindkét helyzetben előfordul. A vízjelállás csak a számvízjel révén állapítható meg, amelynek nyolcféle állása fordulhat elő.

Előforduló vízjelhelyzet

• A: álló és fejen álló ötágú csillagok;
• B: balra és jobbra fekvő ötágú csillagok.

A vízjel előfordulása

Sakk, Május 1. I, Szakszervezet IV, Gyermek I, DISZ I, UPU II és blokk, Újítók, Sport II, Béke III, Lenin, Rovarok (a 40 f és 60 f kivételével), Anya- és csecsemővédelem, Tanácsköztársasági emlék II, Május 1. V, MDP III. kongresszusa, Ötéves az alkotmány 1 Ft, Tudósok (a 8 f, 20 f, 40 f és 2 Ft kivételével), Téli sport 40–80 f, Állami Nyomda, Munka 8 f, 10 f, 20 f, 40 f, 60 f, 70 f, 1 Ft, 1,70 Ft, 2 Ft, 2,60 Ft, 3 Ft, Költők, Közlekedés 1 Ft és 2 Ft, Sport III 40 f, Forint–filléres portó II, Barnaportó III, 50 éves a magyar portóbélyeg.

Az ötágú nagycsillag- és kiscsillag-vízjel megkülönböztetése

• Az ötágú csillagok egymástól való távolsága nem mindenhol egyforma, különösen nem a nagycsillagoké.
• A kétféle ötágú csillag elhelyezkedésére érvényes az a szabály, hogy a nagycsillagok vízszintes irányban egymáshoz közelebb, függőlegesen pedig valamivel távolabb helyezkednek el, mint a kiscsillagok.
• A nagycsillagok csúcsai hegyesebbek, a kiscsillagokéi tompábbak.
• A számvízjel jelenléte egyértelműen azonosítja a nagycsillag-vízjelet.