A mélynyomó eljárások legrégibb, bélyegnyomásra is gyakran használt fajtája a réznyomás, vagy más néven metszetmélynyomás.
A réznyomtatásnál a kép visszaadása színárnyalatos, anyagszerű, emiatt sokáig igen kedvelt eljárás volt a bélyegeknél. Azonban a nyomószerszám előállítása és maga a nyomtatás is igen munka- és időigényes, ezért költséges is. A réznyomású bélyeggyártáshoz először egy vésnök által metszett ősmetszet készül egyetlen példányban, a bélyeggel megegyező méretben. Ezt követően erről egy sok bélyegképet tartalmazó nyomdai ív nagyságú nyomólemez (nyomóhenger), ügyelve arra, hogy a nyomólemezen az ív minden bélyegképe egyforma legyen.
 1950. Bem József (I) 1 Ft |
Az így készült lemezt nevezzük anyalemeznek. Mivel a lemezek gyorsan kopnak, időnként megsérülnek, így az anyalemzről további másolatokat is készítettek. A használat közben keletkezett kisebb hibákat a lemezen javították. Ezeknek a javításoknak a nyomai bélyegen is fellelhetőek. Nyomtatáskor a nyomólemez mélyedéseit festékkel töltik ki, a nedvesített papírra erős nyomást gyakorolnak, amely a papírt mintegy belepréseli a lemez mélyedéseibe, ahonnan így a festék a papírra kerül át. A réznyomtattásnál a festék, mint apró hegyvonulat tapad meg a papíron és ujjal is kitapintható. Az így készült bélyegek nyomott oldalán (és nem hátán, mint a magasnyomásnál) a rajz kidomborodik.
A magyar bélyegek közül az első 1871-es I. Ferenc Józsefet ábrázoló sorozat is réznyomással készült, azonban mivel réznyomtatáshoz szükséges képek nem érkeztek meg időben, így kőnyomtatással kezdték meg a gyártást, ezek lettek az első kőnyomatos bélyegek.
A különbségek jól láthatóak az 1871-es kiadás 10 krajcáros értékeit megfigyelve és ugyanazon részleteinek nagyított képein is.
|
|
A 1871. évi kiadás után az 1874., 1881. évi színesszámú krajcárosok is réznyomtatással készültek, valamint az 1874. évi távíró sornak is van réznyomtatású változata. Ezt követően hosszabb szünet után az 1924. évi jótékonysági, az 1926. évi „keskeny" Madonna, az 1927. évi repülő, az 1928 — 29. évi I. és II. Szent István és az 1931. évi Zeppelin kiadás készült réznyomtatással. Majd 30 év kihagyás után ismét gyakoriak lettek a réznyomású bélyegkiadások, mivel az 1949-es Petőfi sorozat után sorra születtek a szebbnél szebb réznyomtatású bélyegek. A réznyomtatást más eljárásokkal kombinálva is használták.
 1950. Virág réz- és magasnyomtatás kombinációja |
Magas- és réznyomás kombinációjával nyomtatták az 1950-es Virág (I) sort, ofszet- és réznyomtatás kombinációjával készült az 1951-es Virág (II) és az 1954-es Gyümölcsök sorozat (1954), valamint az 1956-os Magyarországi kutyafajták sorozat.. Az 1965-ös Tenisz sorozat után szinte teljesen eltűnt a réznyomtatás, csak nagyon ritkán jelennek meg ezzel a gyönyörű technikával a bélyegek. A mai napig az utolsó réznyomtatással készült magyar bélyeg a 2015-ben kiadott Magyar Tudományos Akadémia bélyeg volt.
 2015. 150 éves a Magyar Tudományos Akadémia székháza. Eddig az utolsó réznyomtatással készült magyar bélyeg |
