A raszteres mélynyomtatás során a réz nyomólemez felületébe raszteresen elhelyezkedő, de különböző mélységű, apró négyzetes gúla alakú bemélyesdéseket (festékcsészéket) maratnak.
A hengerre rögzített nyomólemezt híg festékbe merítik, majd a hengerről egy festéklehúzó penge (rákel) szedi le a festéket úgy, hogy a henger eredeti felülete ismét fémtiszta lesz, de a festékcsészékben a festék benne marad. Ezt követően az ellenhenger által rányomott papír kiszívja a csészékből a festéket a mélynyomtatás elvének megfelelően.
|
|
 40 filléres érték nagyítva |
A raszteres mélynyomtatással készült bélyegeket ha mikroszkóppal nézzük láthatóvá válnak az egyforma méretű négyzetes raszterpontok (80-120 pont/cm). A pontok fedettsége (telítettsége) a festékcsészék mélységének függvényében eltérő, így a pontok tónusa más és más. A metszetmélynyomással ellentétben a papír hátoldala (a kis pontméretek miatt) nem húzódik be. A nyomtatott oldalt surlófényben vizsgálva nagyítóval jól látszik, hogy a különböző pontok különböző magasságúak, szinte ülnek a papír felületén.
Hazánkban az első raszteres mélynyomtatással készült bélyeg a Légrády Sándor tervei alapján készült 1932. Szent Erzsébet sorozat volt. Kezdetben csak egy színt használtak egy bélyeghez, később azoban megjelentek a 4-5 színre bontott bélyegek, de létezik 12 színre bontott festmény bélyegünk is.
|
|
 1966. Festmények (I.) sokszínű raszteres mélynyomtatás |
Raszteres mélynyomtatással készült bélyegeink: Raszteres mélynyomtatás
