A Magyar Posta 2024. évi alkalmi bélyegei az idén is számos jeles eseményre, évfordulóra hívják fel a figyelmet, és természetesen folytatódnak a gyűjtők által kedvelt tematikus sorozatok is.

Alkalmi kiadások

Még élénken él az emlékeimben a 2013-as nagy árvíz, amikor a Duna Budapesten 891 cm-en tetőzött. A 2023. év vége felé közeledve ismét próbatétel elé állít bennünket a természet. Tíz éve nem látott hatalmas árhullám vonul le a Dunán és a Tiszán. Ebben a cikkben a bélyegek segítségével visszalapozzuk naptárunkat 1940-be és 1965-be.

Egy korábbi cikkemben részletesen írtam a Magyar Tanácsköztársaságról, illetve a magyar Vörös Hadsereg összeomlásáról. Rövid írásomban most tulajdonképpen ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. A téma részletes kifejtése terjedelmi korlátokba ütközik, így csak néhány fontos eseményre fókuszálunk.

A repülés képessége az emberiség régi vágya volt. Minden bizonnyal az elődeink is irigyen nézték a madarakat, ahogyan könnyedén átszelik az eget, legyőzve minden földi akadályt. Ma már hétköznapinak számít, hogy repülőre szállunk és pár óra alatt egy másik kontinens földjére léphetünk. Nem volt ez mindig így.

Ezzel a bejegyzéssel elkéstem három évet. Igaz, 2019-ben, amikor a Magyar Tanácsköztársaság 100. évfordulójáról írhattam volna, a blogom még nem is létezett. Különös viszont, hogy akkor éppen a Rubicon legfrissebb számát olvastam erről a témáról. A centenáriummal kapcsolatban született meg a gondolat: mi lenne, ha a bélyegeken keresztül történelmi, társadalmi témákat járnék körbe?

Hamarosan kalapács alá kerül egy különleges Penny Black a Sotheby's aukciósház online árverésén. A szakértők a bélyeg eladási árát 1,5-2,5 millió dollár közé jósolják. Ha a darab megvalósítja becslését, a Sotheby’s szerint a postatörténet egyik legértékesebb darabja lesz, amelyet valaha elárvereztek.

Számos rekordot tudhat magáénak ez a kis ország. A második világháború után világrekordnak számító tomboló hiperinfláció is hozzánk köthető. Mi vezetett ehhez a példátlan pénzromláshoz? Ebben a cikkben ennek járok utána, és persze bemutatom azokat a bélyegeket is, amelyek magukon viselik a válság jeleit.

A téma kifejezetten összetett, ezért ez a bejegyzés is hosszabb lett a szokásosnál. Az I. fejezetben a gazdaságtörténeti vonatkozásokra térek ki, míg a II. fejezetben illusztrálom, hogyan öltött testet az infláció a bélyegek világában.

Néhányan amikor megtalálják szüleik nagyszüleik féltve őrzött bélyegalbumait, azt hiszik, hogy megnyerték a lottó ötöst. A szépen rendezett régi papírdarabkák láttán, már egyből azt gondolják, hogy eladják és az árából kifizetik a hitelt, lecserélik az autót és hátralévő életükben Malibu starndajin koktéloznak majd és óránként szelfiket posztolnak, hogy őrületbe kergessék ismerőseiket. Valószínűleg nem ők lesznek a leghűségesebb látogatói az oldalnak.

A bélyegekkel kapcsolatban a legelterjedtebb tévhit az, hogy minél régebbi egy bélyeg annál értékesebb. Ezt mi sem cáfolhatná jobban, mint a képen látható német bélyeg, ami egyáltalán nem számít réginek, hiszen alig több mint 20 éve adták ki.

A "Nagy Októberi Szocialista Forradalom" (NOSZF) megünneplése ma már csak az idősebb korosztály emlékezetében él. A hivatalos szovjet propaganda szerint november 7-én a munkásosztály, élükön a bolsevikokkal, fegyveres felkeléssel megostromolta Péterváron a Téli Palotát és ezzel elsöpörték a regnáló Ideiglenes Kormány utolsó maradványait, véget vetve az évszázadokon át tartó kizsákmányolásnak és szenvedésnek. 

Minden népnek vannak hősei, a magyar sem kivétel. Talán nem túlzok, hogy a mi űrhajósunk, Farkas Bertalan is közéjük tartozik. Nem túl gyakori az a lehetőség, amikor egy kis európai ország fiának lehetősége nyílik, hogy meghódítsa a világűrt. Neki ez a lehetetlen megadatott, és így lett hazánkban mindenki „farkasbercije”.

A Magyar Posta Kass János Kossuth-díjas grafikus, szobrász és bélyegtervező orvosportré-sorozatából 1987-ben, illetve 1989-ben 5-5 rézkarc felhasználásával egy-egy sorozatot bocsátott forgalomba.