Melyik a milliókat érő tévnyomat?

A fenti bélyegek sok félreértésre adtak okot az elmúlt időben. Amikor a kevésbé tapasztalt gyűjtők meglátják az értékes tévnyomatokról készült képeket, egyből felcsillan a szemük, hogy ilyen bélyeg az ő albumukban is lapul. A félreértések tisztázása végett ismerjük meg mindhárom bélyeg történetét; talán így később könnyebb lesz azonosítani őket.

1A posta a hercegprímás javaslatára, Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett Szent István-év alkalmából 14 címletből álló bélyegsorozatot bocsátott ki, amelyet Légrády Sándor tervezett. A sorozat első 13 címletén Szent István életének és uralkodásának nevezetesebb eseményei elevenednek meg. Az olajzöld színű 70 filléres címleten azonban a királyi korona látható jelenlegi formájában, dicsfénnyel övezve, szélén kör alakban a SACRA CORONA felirattal. A bélyegből több mint 3,3 millió darab került forgalomba, így hiába nagyon szép, nem számít ritkaságnak.

21938. november 2-án az első bécsi döntés Csehszlovákiától 12.000 km² Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországhoz, 869 ezer fő lakossággal. Ennek alkalmából a posta alkalmi bélyegpárt adott ki. A kibocsátáshoz a Légrády Sándor által tervezett Szent István sorozat 20 és 70 filléres értékeit használták fel. A bélyegrajz azonos volt a korábbi sorozatéval, azonban a 20 filléresen a korábbi vörös színt barnásvörösre cserélték, a 70 filléres olajzöld nyomatát pedig a barna szín váltotta fel. Mindkét bélyegre felkerült a HAZATÉRÉS 1938 felirat. A 20 filléresből 4,4 millió darab, a 70 filléres címletből pedig 1,4 millió darab került forgalomba, így ezek a bélyegek sem számítanak ritkaságnak.

3Egy bélyeggyűjtő azonban 1938-ban egy Nagymányáról kapott postai küldeményen felfedezte, hogy a barna színű 70 filléres bélyegről hiányzik a HAZATÉRÉS 1938 felirat. Ezt követően derült ki, hogy egy ívről véletlenül lemaradt a harmadik menetben nyomtatott HAZATÉRÉS 1938 felirat, mivel ez az ív valószínűleg összeragadhatott egy másik ívvel. Ezt követően épp a visszacsatolt területen lévő felvidéki Nagymánya postájára került, ahol 62 darabot fel is használtak belőle. A posta intézkedett a 38 darabos maradvány bevonásáról, amelyből 14 darabot protokollcélokra elajándékoztak, egy 24 darabos ív pedig a Bélyegmúzeumba került. Ez az ív egyedi filatéliai termék, nemzeti vagyonelem, így piaci forgalomba sem kerülhet soha. Értékét felbecsülni is lehetetlen; a szakértők szerint, ha forgalomba kerülne, értéke fél milliárd forint körül lenne.
Mivel a 24 darabos ív és egy szállítólevélen fennmaradt példány a Bélyegmúzeum tulajdonát képezi, legfeljebb 75 darab példány lehet különböző gyűjtőknél, tehát ez egy igazi ritkaság, melynek darabja 4 millió forint körüli összeget ér.

A hasonló kinézetű bélyegek sok gyűjtőt megtévesztenek. A hasonló megjelenésen kívül a félreértéseknek az is táptalaja, hogy a tévnyomat úgy került be a köztudatba és a katalógusokba, hogy „a bélyegről hiányzik a HAZATÉRÉS felülnyomat”. Ebben az esetben azonban szó nincs felülnyomatról, mivel nem a Szent István sor olajzöld 70 filléresére került rá a „HAZATÉRÉS 1938” felülnyomás, hanem a Szent István sor 70 filléresével megegyező bélyegképű, ám eltérő színű bélyegre került rá harmadik nyomtatási menetben a piros színű „HAZATÉRÉS 1938” felirat. Tehát az értékes tévnyomatnál nem felülnyomat hiányáról, hanem egy színnyomat hiányáról van szó. Az ilyen jellegű hiba miatt keletkezett tévnyomatokból több is megtalálható weboldalunkon.

Tehát összegezzük:

Ami olajzöld színű, az nem ér milliókat. (Postatisztán kb. 4-500 forint, használtan maximum 10 forint.)
Ami barna színű, és rajta van a „HAZATÉRÉS 1938” felirat, az szintén nem ér milliókat. (Postatisztán kb. 150-2000 forint, használtan maximum 20 forint.)
Ami barna színű, és nincs rajta „HAZATÉRÉS 1938” felirat, az igazi ritkaság, és milliókat ér.