Néhányan, amikor megtalálják szüleik, nagyszüleik féltve őrzött bélyegalbumait, azt hiszik, hogy megnyerték a lottóötöst. A szépen rendezett régi papírdarabkák láttán már egyből azt gondolják, hogy eladják őket, az árából kifizetik a hitelt, lecserélik az autót, és hátralévő életükben Malibu strandjain koktéloznak majd, óránként szelfiket posztolva, hogy őrületbe kergessék ismerőseiket. Valószínűleg nem ők lesznek az oldal leghűségesebb látogatói.
Ha egy bélyeg értékéről írok, ritkán fogok pontos összeget megadni, mert legtöbbször nem lehet egzakt módon meghatározni, csak megközelítőleg. De az első rész kivétel lesz!
De térjünk vissza a fő kérdésre: mennyit is ér egy bélyeg? A kérdés olyan, mintha megkérdeznénk, mennyit ér egy autó, egy könyv vagy egy ruha. A választ egyszerűen a kínálat és a fizetőképes kereslet határozza meg, mint minden másnál. Tehát általában minden bélyeget annyiért lehet eladni, amennyit adnak érte, és annyiért lehet megvenni, amennyiért kínálják. Persze ez sokszor alku tárgya, még gyakrabban pedig a nyertes licit határozza meg az összeget.
A következő részekben azt fogom részletezni, mitől válik az egyik bélyeg sokkal értékesebbé, mint a másik. Függ-e attól, hogy milyen régi, vagy attól, hogy melyik ország adta ki? Hogyan befolyásolja az árat a bélyeg állapota? Igyekszem érthetően bemutatni, hogyan lehet egyszerűen azonosítani a bélyegünket, és hogyan tudjuk magunk is meghatározni, mennyit ér.
De ez a rész csak a bemelegítés! Most konkrétumokat is írok! Mert vannak olyan bélyegek, amelyeknek pontosan meg lehet mondani az árát. Mert ugyebár – a csirkefarháttal ellentétben – a forgalomban lévő bélyegek már 180 éve is hatósági árasak voltak, és ma is azok. Tehát amelyik bélyeget a postán árulják, azt annyiért lehet megvenni, amennyi rá van írva. Ezt nevezzük névértéknek.
Az 1991 után kiadott magyar bélyegek még postai bérmentesítésre (magyarul levelek feladására) alkalmasak, nagy részük a postákon, a posta webshopjában vagy a Filapostán kapható. Legegyszerűbben úgy lehet felismerni ezeket a bélyegeket, hogy a „MAGYARORSZÁG” felirat szerepel rajtuk, míg a korábbi bélyegeken a „Magyar Posta” felirat látható.
Példának okáért a képen látható bélyegkisív, amelyet a posta a Petőfi Sándor-emlékév alkalmából adott ki, 730 forintot ér, pont annyit, amennyi rá van írva. A kiadás attól különleges, hogy a 4 db 145 forintos bélyegből a felső kettő +75 forint felárat is tartalmaz. Tehát a kisív megvásárlásakor nemcsak a 4x145 forintot kell kifizetni, hanem 2x75 forint felárat is. Így a felső két bélyeg névértéke 145+75 forint, míg az alsó kettőé 145 forint. A kisív 150 forintos felára azonban jó célt szolgál, mivel az összeget a posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására fordítja. (Ezért is választottam példaként ezt a bélyeget.) Tehát a feláras bélyegek megvásárlásával egyben adakozunk is.
Tudom, most van, aki csalódott. Megértem, ütősebb sztorira számítottatok. De muszáj volt tisztázni, hogy az 1991 utáni magyar postatiszta bélyegek (amelyeken nincs postai bélyegző) annyiba kerülnek, amennyi rájuk van írva. És azt is megtudtuk, mit jelent az a szó, hogy névérték, ami később, amikor már a bélyegek azonosításával foglalkozunk, fontos tényező lesz. A többi bélyegnél már ennél bonyolultabb a helyzet. Ezt is egy példával magyarázom el.
 |
A képen az 1913-as Turul sorozat 1 koronás értéke látható. A bélyeg névértéke: 1 magyar korona, tehát a XX. század legelején ennyiért lehetett megvásárolni, de a mai értékével kapcsolatban ez nem ad támpontot. A Magyar Bélyegek Katalógusa szerint a bélyeg ára 1000 Ft, a külföldi katalógusok pedig 3-5 euróra értékelik. Ezzel szemben online piactereken már 500 forint körüli összegért is meg lehet venni, persze lényegesen magasabb és alacsonyabb árat is találtam. Tehát két új fogalommal is foglalkoznunk kell, ezek pedig a katalógus érték és a piaci érték, ezek között pedig sokszor igen nagy eltérések vannak, ráadásul katalógusból is többféle van. Ahhoz, hogy ezeket megértsük és a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk, előbb néhány dolgot tisztázni kell. Az első és legfontosabb feladat, hogy megtanuljuk hogyan vizsgáljuk úgy a bélyegeinket, hogy ne okozzunk bennük kárt. Erről fog szólni a következő rész. Ezután egyszerű példákon keresztül nekikezdünk a bélyegek azonosításának, állapotuk felmérésének és értékük meghatározásának, közben pedig egy csomó, a bélyeggyűjtők által használt fogalmat is megismerünk.