V. 1908-as elölnézetű korona-vízjel. A korona elölnézetű ábrája.

A IV. vízjelhez hasonlóan teljes egészében ráfért a Turul-rajzú bélyegre, és egymástól olyan távolságban ismétlődött, hogy minden bélyegre egy teljes koronaábra juthatott volna. Itt is ritkán fordult elő, hogy teljes ábra került a bélyegre; többnyire két vagy több ábra részlete látható egy-egy példányon.

A vízjelben nyomdai ívenként egyszer, négy korona közé helyezve gyári vízjel fordult elő, benne a papír minőségét jelző számvízjellel. A vízjel a levél- és hírlapbélyegeken álló, a portóbélyegeken fekvő helyzetben fordul elő, mindkét helyzetben négy-négy állással. A vízjel helyzete minden bélyegen megállapítható, a vízjelállás azonban csak azokon a példányokon, amelyeken a korona keresztje is látható. Ennek a vízjelnek a gyártási alapállása heraldikailag helyes volt; valószínűleg az előző korona-vízjelekhez képest korrigálták a kereszt dőlését.

A vízjelhelyzet és vízjelállás

• A1: álló korona, balra dőlő kereszttel;
• A2: álló korona, jobbra dőlő kereszttel;
• A3: fejen álló korona, balra dőlő kereszttel;
• A4: fejen álló korona, jobbra dőlő kereszttel;
• B1: balra fekvő korona, balra dőlő kereszttel;
• B2: balra fekvő korona, jobbra dőlő kereszttel;
• B3: jobbra fekvő korona, balra dőlő kereszttel;
• B4: jobbra fekvő korona, jobbra dőlő kereszttel.

A vízjel előfordulása

1908. Turulos, 1908. Hírlapbélyeg, 1908. Zöldportó.

Az V. és VI. vízjel megkülönböztetése

1. A korona keresztjének dőlése: az V. vízjelnél körülbelül 30 fok vagy annál kisebb, a VI. vízjelnél mindig körülbelül 50 fok.
2. A kereszt talpa az V. vízjelnél elmosódott, kör alakú folt, míg a VI. vízjelnél általában szabályos kör.
3. A korona felső vonala az V. vízjelnél általában íves, míg a VI. vízjelnél rendszerint szögletesebb.
4. A homlokpánt szélső osztásainak szélessége az V. vízjelnél többnyire egyforma, míg a VI. vízjelnél a belső osztások többnyire keskenyebbek.