Mi magyarok szeretünk a világ élvonalába tartozni. Kiváló tudósaink, sportolóink és művészeink örökre beírták magukat a történelemkönyvekbe. Mivel nem szeretjük a középszerűséget, így időnként előfordul az is, hogy a kevésbé a örvendetes statisztikák élén találjuk magunkat. Ennek ékes példája az infláció, melyben olyan rekordot értünk el, melyet még megközelíteni is csak kevesen tudtak.
Az 1946-os hiperinflációról már mindenki hallott, de előbb kanyarodjunk egy kicsit vissza, mivel az I. világháború idején és azt követően is jelentős infláció volt Magyarországon, hiszen az árak 12 év alatt átlagosan 17.000-szeresére emelkedtek. Az infláció természetesen a postai szolgáltatásokat is érintette, így a korábbi filléres bélyegeket előbb felváltották az 1-2 koronás, majd ezt követően a még nagyobb névértékű kiadások. A korszak legnagyobb névértékű bélyegei a képen látható Koronás Madonna és Ikarusz sorok 10.000 koronás értékei voltak. Na de ezzel még nem kerültünk volna a toplistára, sőt!
 1924. Ikarus - 10.000 korona |
 1925. Koronás madonna 10.000 korona |
Nézzük kik jártak az élen a legnagyobb névértékű bélyegkiadásokkal. Eddig 7 olyan ország volt, akiknek sikerült azt a bravúrt elérnie, hogy saját pénznemükben 10 milliós vagy annál nagyobb névértékű bélyeget adjanak ki. Legnagyobb meglepetésemre egy latin-amerikai állam sincs közöttük.
Képzeletbeli ranglistánk 5. helyén a Kínai Birodalom és két Afrikai állam áll. Kínában a birodalom végnapjaiban 1948.07.30-án bocsájtották ki a 10 millió kínai dollár névértékű, autóbuszt ábrázoló apró csomagposta bélyeget. Zairéban 1993-ban 10 millió zairei zairebe kerültek a képen látható bélyegek, míg Zimbabweban 2008-an szintén 10 millió zimbawei dollárért lehetett megvenni ezt a kis egeret ábrázoló bélyeget. Egyes számítások szerint a 2008 novemberi infláció mértéke Zimbabweban háromszorosan meghaladta az 1946. évi júliusi magyar inflációt, így ebben a tekintetben már lehet nem is vagyunk világcsúcstartók. A bélyegkiadások azonban az afrikai országban nem követték az abszurd méretű inflációt, így kénytelenek az 5. hellyel beérni.
Teljes méretben megtekintéshez kattints a képre    |
Szoros küzdelemben 4. helyig sikerült magát feltornásznia Angolának az 1999-ben kiadott 12 000 000 Kz - angolai kwanzát érő blokkokkal. A hátborzongatóan ronda bélyegeket meglátva elfelejtettem, hogy az inflációról szól a cikk, így nem nézem utána, hogy milyen gazdasági okai voltak a nagy inflációnak. Ezért elnézést kérek! A bélyegeket állítólag a holdra szállás 30. évfordulójának emlékére adták ki. Már a Columbia űrsikló megjelenése a kiadáson is nehezen magyarázható, hiszen az csak 15 évvel a holdraszállás után emelkedett először a levegőbe. Még nehezebben érthető, hogy a Hold miért nem szerepel egyik bélyegen sem... De amikor megláttam az afroamerikai Neil Armstrongot az végképp kiverte a biztosítékot, ilyet még a Netflix sem tudna kitalálni. (Tiszteletem jeleként egy rendes képet is megosztok Neil Armstrongról..)
Teljes méretben megtekintéshez kattints a képre   |
Na de térjünk vissza az inflációhoz. A bronzérmesre többen személyesen is emlékszünk, hiszen 1993-ban déli szomszédunkban a széteső, háború dúlta Jugoszláviában szabadultak el az árak, így az év végén 400 millió jugoszláv dínár értékű, ikonokat ábrárzoló sorozatot adtak ki.
Teljes méretben megtekintéshez kattints a képre    |
Az ezüst érmet az elvesztett I. világháború utáni Német Birodalom szerezte meg. A gazdasági válság hatására a pénz elértéktelenedett, így 1923. novemberében 50 milliárd német birodalmi márka értékű bélyeget adott ki a birodalmi posta. Meg kell jegyezni, hogy német birodalmi márka elértéktelenedése érintette a két világháború között részben autonóm városállamként létező Danzig Szabad Várost, ahol szintén adtak ki bélyegeket. Az itt kiadott legnagyobb érték 500 millió márka volt. (Mivel ugyan ahhoz a pénzhet kötődött az infláció, így Danzig nem szerepel külön a listán, csak mint érdekesség jegyeztem meg.)
|
|
Végül elérkeztünk a listavezetőhöz, Magyarországhoz ahol 1945 júliusában kezdődött a hiperinfláció és 13 hónapon keresztül tarolt, majd inflációs világrekord lett a következménye. Az infláció megközelítette a 41 900 billió százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. A gyors drágulás a vesztett háború, a kifosztott államkassza és az elégtelen termelés törvényszerű következménye volt. Az infláció ütemét jellemzi egy akkori középvezetői beosztásban lévő ember elbeszélése is: a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte.
A korszak és egyben az egyetemes postatörténet legnagyobb névértékű bélyegét ekkor adták ki hazánkban: ezt az apró 500 ezer billió (500 000 000 000 000 000) magyar pengőt érő galambos bélyeget.
 1946. Magyrország 500.000 billió pengő |
 1946. Billiós sorozat |
Meg kell jegyezni azonban, hogy akkoriban a pénz sokkal gyorsabban romlott, mint ahogy a nyomda dolgozni tudott, így a sorozat 10, 50, illetve 500 ezer billiós címletei gyakorlatilag már a bélyegek érvényességének megszűnésekor kerültek forgalomban. A többi címlet is igen ritka valóban futott küldeményeken.
Hogy mit is jelent ez az 500 ezer billiós szám? Csak a szemléltetés kedvéért játszottam a számokkal, hogy el tudjuk ezt képzelni. Ma egy olcsóbb automatában egy 200 forintos érmért tudok venni egy kávét. Ha ugyanezért a kávért egy év múlva 500.000 billió darab érmével kellene fizetni, akkor az egymásra rakott kétszázasokból olyan magas tornyot kapnánk, melynek a csúcsához még a fény is majdnem 4 nap alatt érne oda (a Naptól 8 perc alatt már ideér). A torony tömege pedig 4500 milliárd tonna lenne, ami 900 ezer Gízai nagy piramis tömegének felel meg.
